ARTHUR PATRICK BAJDAROV Sokszor az emberek azért küzdenek a legelszántabban, hogy megőrizzenek egy illúziót, és azokat ítélik el, akik megkérdőjelezik azt. Ez volnék énTeljes név: Arthur Patrick Bajdarov
Kor: 23
Nem: férfi
Születés: 1990. Május. 26. - Menny
Play by: Ben Barnes
Titulus: Troublemaker
Csoport: Angyal
Képesség: Álomjáró
Becenév: Artie, Bajcsi, Paddy
Szeret: gumicukor, habcsók, muffin, mignon, türelem, csend, harmónia.
Nem szeret: viszály, zaj, sárgarépa, citrom, veszekedések, hazugságok, becstelenségek.
Kinézet: Érdekel a kinézetem kis bogár? Gyere nézzünk együtt a tükörbe! Akarod, hogy elmondjam mit látok? Jó. De engem figyelj, ne pedig a saját tükörképedet. Én személy szerint egy erős és magabiztos férfit látok, hófehér bőrrel és gondatlannak tűnő arccal. Azt hittem sosem fogod a szemeimet nézni, de rendben nézz csak bele azokba a barna szemekbe. Miért nézel így rám? Oh megfogott a barna hajtincsem? Csak össze ne borzold, szeretem így kifésülve, ápoltan. A rajtam lévő fekete bőrkabát csak megtévesztés, tulajdonképpen már látom az arcodon mennyire beleszerettél a külsőmbe. Nem igazán örülök neki, de mindegy. Ha tudnád hány inget tartogatok a ruhásszekrényemben, már nem mosolyognál ennyire, biztos hüledeznél, hogy minek is kell ennyi ing. Mondd te mit látsz? Képes vagy megkülönböztetni azt amit én mutatok neked és a valóságot egyaránt? Nem? Oh de kár! Nézzük együtt akkor, újra. A valóság az amit eltitkolok, amikor lehet ingben és egy normális farmernadrágban járok, ez a motoros külsejű alak, nem én vagyok. Ugye tudod? Ha nem akkor most mondom. Ez amit most látsz, csak a különleges alkalmakra szolgál, mint most ez. Ugye megértesz? Látom eltévedtél a tükörben kis bogár. Sebaj, a ruhát és a kinézetemet úgy ahogy de letudtuk. Azt mondod magas vagyok? Nem én tehetek róla, hogy ekkorára megnőttem. Csak 192 centiméter vagyok, az nem lehet olyan sok. Vagy igen? Erősnek vélsz? Hm van benne némi igazság, de ne akard, hogy pont rajtad mutassam meg az erőmet, gyengékkel csak ritka esetekkor kötegszem. De akkor is csak azért mert nem én kezdtem, ezt jobb ha tudod. Tehát láss bármilyen nagynak és erősnek tudd, csak akkor támadok, ha te is ezt teszed.
Jellem: Arthur leginkább jóindulatú és békeszerető. A mindennapi életben is a nyugodt szemlélő szerepét játssza. Ha látja embertársai szűklátókörűségét és hibáit, természetesen megvan a maga véleménye, de ezek miatt csak ritkán bosszankodik. Nem háborog, és nem táplál haragot. Lehetőség szerint kerüli az izgalmakat, a zajt, és nem képes felfogni, miért nyüzsögnek az emberek annyit tennivalóik körül. A társas érintkezésben nyugodt és kellemes. Rendszerint testben-lélekben kerekded és kissé esetlen. Csillapító hatást gyakorol másokra, mert a veszekedéshez mindig kettő kell. Van benne valami szeretetreméltó és vidám, még akkor is, ha nem beszél sokat. Ő kedélyes, kellemes és tréfálkozó. Sőt, tréfában ő az első. Az embereket és az adottságokat nyugodtabban, s ezért pontosabban szemléli, mint más, így jobban észreveszi azt, ami komikus. A viccei szárazak. Nem kerít nekik hosszas bevezetést, hanem azonnal megragadja hallgatóit mind hanghordozásával, mind pedig józan és semmitmondó arcával. Csak ritkán nevet a saját viccein. Veszély esetén mindig megőrzi hidegvérét, nem cselekszik azonnal. Nem, mert az ő ereje abban van, hogy még most, a veszély kellős közepén is nyugodtan szemléli a helyzetet, mérlegel és összehasonlít minden lehetőséget, hogy azután a legegyszerűbb és legbiztosabb utat válassza. A barátság terén nem olyan szívélyes és túláradó, mint bárki más, ezzel ellentétben kitartó és hűséges. Arthur-ból nem hiányzik sem az energia, sem az eltökéltség. Képes arra, hogy határozatokat hozzon, és azokat végre is hajtsa, de ezt nem teszi azonnal. Rendszerint a körülményeknek vagy valaki másnak kell őt cselekvésre kényszerítenie. Ha azonban egyszer megmozdult, kiderül, hogy mennyire ügyes is tud lenni.
Ez az én családomAnya: Susan Darling ×× 41 ×× Angyal ×× Tőle örökölte a jellemét, így a 'családban' ő a második legcsendesebb személy Susan után. Mivel egymással nem kerülnek konfliktusba szintén jó a kettejük között lévő viszony.
Apa: Dimitrij Bajdarov ×× 42 ×× Angyal ×× Artie mindent tőle tud amit csak kell, így természetes, hogy felnéz rá és szereti az apját. Mindig mindenben kikéri a véleményét, de mindezt csak azért teszi, hogy a lehető legjobb döntést hozza.
Testvér/Testvérek: David Bajdarov ×× 23 ×× Sötét angyal ×× David szöges ellentéte ikertestvérének Arthur-nak, a kezdetektől fogva a kettejük kapcsolata különleges volt, mindig megérezték ha a másik bajban van. Most azonban, hogy David teljesen 'más' lett a kettejük között lévő kapcsolat romlott. Kevesebbet beszélnek egymással, ha találkoznak néha még az is előfordul, hogy veszekednek.
Egyéb hozzátartozók: Dorothy Doyle ×× 20 ×× Angyal ×× Ő Artie legeslegjobb barátja, már gyerekkoruk óta ismerik egymást. Bizonyosan, ha a szomorú pillanataiban nem volna Artie mellett, biztosan hosszabb időnek kellene eltelnie, hogy újra mosolyogni láthassák.
Ez az én életemNem kellett a szemeibe néznem, hogy lássam mennyire megváltozott az a régi jól ismert csillogás, mely általában boldogságot sugároz felém. Most már nem. Egy héttel ezelőtt még ugyanolyan volt mint én, de megváltozott és csak ezt sajnálom. Dimitrij és Susan egyaránt haragszik rá amiért olyanná vált. Tudom, hogy David nem gyilkos, nem ölhette meg azokat az embereket a démonok kedvéért. Nem lehet szíve hozzá. Ismerem őt, sosem tenne ilyet, ha mégis akkor csak ha ilyesmire kényszerítik. Ő nem törhetett meg! David erős, tudom!
- Szánalmas ahogy itt állsz és nem mersz rám nézni Arthur! – az cipőorrom hegyét figyeltem egész idő alatt, nem akartam tudomásul venni, mit mond és mit kell meghallanom. David nem gonosz, bántani sem tudna engem, hiszen az ikertestvérem. Ha ő nincs akkor kiben bízhatok? Dorothy teljesen más lapra tartozik, nem a testvérem csak a barátom.
- Jobb szeretnék arra az arcodra emlékezni akivel gyerekoromban játszottam. Az új nem érdekel, te is tudhatnád David. – közelebb sétált hozzám, kinyújtotta felém a jobb kezét és felemelte a fejem az államnál fogva.
- Nem érdekel. Nézz mélyen a szemembe és jól jegyezd meg amit mondok! Sosem fogok olyan lenni, mint régen voltam. A régi David-nek talán csak egy apró nyomát láttam az arcán. Szemei már kevésbé voltak olyan nyugtató hatással rám, mint bármikor máskor ezelőtt. Valóban démoninak tűnt, egy részem félni kezdett. Nem tőle, hanem attól, hogy meghal és ha ez bekövetkezik vele együtt egy világ fog meghalni bennem. Ő az én másik felem, mindig megbíztam benne és azt reméltem egyszer... Nem, már nem remélhetek semmit. David már nem az a David akit ismerek, az én ikertestvérem mindenki számára halott. El kellene fogadnom, hogy ez a valóság.
- Nem! – eltoltam magamtól a kezét és hátrébb léptem.
- Mi nem ? – kérdezte a hangjában némi gúnnyal.
- Nem fogadlak el téged az ellenségemnek! Így vagy úgy, de a testvérem vagy David, bármi is légy most. – mindig mellettem volt, persze, hogy most nehéz elfogadni a tudatot egész hátralévő életemben nélküle leszek.
- Akkor csatlakozz hozzám! – lelkesítő szavai és reményteli arca nem hatott meg, nem akartam olyanná válni, mint ő. Én szeretek angyal lenni, szeretem a szüleinket és a társaimat, nem hiszem, hogy a démonok között barátra lelnék. Így is gyűlölném amiért angyal vagyok, miért hinnének nekem, ha én sem hiszek nekik? A két szép szemem nem lesz elég bizonyíték és én soha sem fogom teljesíteni a kéréseiket. Nem, én nem fogok lealacsonyodni az ők szintjükre és ezt David nagyon, de nagyon jól tudja.
- Örült vagy, a démonok elvették a józan eszed! Azt hiszed csatlakozni fogok hozzád és a démonokhoz? Nem, én nem vagyok olyan mint te. Sosem leszek egy közülük! – használtam az erőmet, szükségem volt a képességemre ahhoz, hogy azt az illúziót keltsem ott állok mellette és hallgatom a szavait. De ez nem volt így, egy álom részét láthatta, amit most ébren álmodik, vagyis ébren fog míg el nem tűnök a közeléből. Tudom, hogy dühős lesz, de ő nem David, hanem valaki más aki azt hiszi én is olyan leszek, mint ő.