NINA NATALIARICHARDS

-Mi a kedvenc horrorfilmed.?
-Az életem. ~

Ez volnék én

Teljes név: Nina Natalia Richards
Kor: 21
Nem: Nő
Születés: Menny, 1991. december 26.
Play by: Adriana Lima
Titulus: Sweetie Angel
Csoport: Angyal
Képesség: Alakváltás, bármilyen állat, vagy bárkinek a bőrébe tud bújni.
Becenév: Nina, illetve Mate "Sweetie Angelnek" szólítja.
Szeret: A lelke mélyén Mate-et, szerencse karkötőt, melyet az édesanyjától kapott, vaníliapuding.
Nem szeret: A felszínen nagyon gyűlöli Mate-et, a sötétséget, gonoszságot.
Kinézet: Mint a bátyjának, neki is sötétbarna haja, tengerkék szeme, s szép arca van, de a vonásai finomabbak, nőiesebbek. Magassága nem üti meg a 170 centit, alakja kissé izmos, nőies és arányos. Haja körül-belül a háta közepéig ér, kicsit göndör. Általában kiengedve hordja. A pink és fehér színeket kedveli, ezek jelennek meg leginkább a ruhatárában. Szereti a szoknyákat, meg a nagy táskákat. Általában magassarkút hord. Az arcát gyakran festi, kedveli a rúzsokat. Körmeit szolidan, de mindig festi. Gyakran francia manikűrt készít. Nem nagyon kedveli a fülbevalókat, de a nyakláncokat és a karkötőket szereti. Egyet mindig visel, amit az édesanyjától kapott. Ez a karkötő egy egyszerű ezüstlánc, amin két csillagmedál van, két kék ékkővel a közepén. Az egyikben kicsit világosabbak a kövek. A szárnyai igen különlegesek, a háta felőli tollak fehérből fokozatosan mennek át rózsaszínbe. A szárnyak végei csillognak.
Jellem: Bár külsőre nagyon hasonlít a bátyjára, de belülről nem is különbözhetnének jobban. Végtelenül kedves, s megértő személyiség, a körülötte levőket mindig megvigasztalja. A bátyja gyakran szólítja "Sweetie Angel"-nek, ami abból ered, hogy egy nagyon aranyos lány. Érti a poént, gyakran viccelődik. Nehéz kihozni a sodrából, hihetetlen nagy türelemmel rendelkező lány. Nem szereti az igazságtalan és gonosz személyeket. Egy kicsit naiv, képes mindenkiben azonnal megbízni, de ha valaki átveri, akkor nehezen barátkozik meg újra vele.

Ez az én családom

Anya: Ava Richards ×× Meghalt ×× Angyal ×× Igazi anya-lánya kapcsolat volt az övüké.
Apa: Lucas Richards ×× 59 ×× Angyal ×× Igazán jóban voltak, Lucas mindig 100%-ig odafigyelt az egyetlen lányára.
Testvér/Testvérek: Mate Richards ×× 21 ×× Sötét angyal ×× Kapcsolat: Régen igazi szeretetteljes és civakodós bátyus-hugica kapcsolat volt az ikrek között, de mára ez megszakadt Mate átalakulása miatt. A lelke mélyén még mindig nagyon szereti a bátyját, de van benne egy nagy adag gyűlölet is.
Egyéb hozzátartozók: -


Ez az én életem

Nyár van. Már késő este van, de épphogy elkezdett sötétedni. Szeretem a nyarat, ilyenkor mindig olyan kellemesen süt a nap, sok szép virág nyílik ekkor. A távolból esőfelhők közeledtek, de még elég messze járnak. Kb. egy óra múlva hatalmas vihar várható. Hol lehet vajon ilyenkor Mattie és apa? Rossz érzésem van, ha együtt tűnnek el sosincs jó vége. Emlékszem, hogy a bátyám sírt kiskorában este, mert elvileg apu mindig bántotta. Ezt sokáig nem tudtam elképzelni, bár még a sebeit is sokszor megmutatta. Azt hittem máshol szerezte őket, mert engem sosem vert meg apu. Éppen a Vámpírnaplókat olvastam, kíváncsi voltam az embereknek milyen könyvek jönnek be. Tényleg elég jó kis könyv, bár nem értem, hogy amiben nem hisznek azt minek olvassák. Elvégre senki nem hisz a vámpírokban. Kimentem a konyhába, hogy megcsináljam a szokásos napi vaníliapuding adagomat, bár este már nem olyan egészséges enni, de a vaníliapudingnak sosem tudok ellenállni. Ekkor ajtócsapódást hallottam.
~ Biztos Mattie vagy apu az. ~ gondoltam és elővettem egy fazekat. Hallottam ahogy az alak lerúgja a cipőjét, és én vidáman szóltam ki neki.
- Szia. Épp pudingot főzök. Kérsz te is? - kérdezem és vártam a választ. Csend. Egyből tudtam, hogy Mate tért haza. Hamarosan meghallottam a lábai lépteit, amint felém tart. Nem fordultam rögtön hátra csak amikor valami puha tárgy hullott a konyhaasztalra. A vállam fölött hátrapillantottam, először Mattie-re, majd az asztalra. Nem is tudom, hogy min döbbentem meg jobban. Mate mellkasán egy hatalmas vágás volt, szájából vér folyt, hajába sár tapadt, és talán még egy használt rágógumi is. A szárnyai se olyan büszkén borultak a vállai fölé mint általában. A döbbenetemet csak az asztalra helyezett, puha tárgynak hitt, kék tollak fokozták. Egyből tudtam, hogy mi történt, de Mate-től akartam hallani, hogy mit tett. Azonnal megperdültem és vallatni kezdtem.
- Mi ez? - és a tekintetemet az asztalra szegeztem
- Tollak.- feleli haláli nyugalommal.
- Kinek a tollai? - kérdezem most már ingerülten.
- Lucasé.
Egy pillanatig elgondolkoztam, hogy kit ért Lucas alatt, de aztán hamar rájöttem. Könnyek szöktek a szemembe.
- Mit tettél? - kérdeztem ismét, remegő hangon.
- Megöltem.- mondta úgy, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Lefagytam. A bátyám megölte az apámat. A szeretett apámat. Gyűlölet árasztotta el a lelkem.
- Te már többé nem vagy a bátyám!- kiáltottam neki gondolkodás nélkül. Egy pillanatig némán farkasszemet néztünk.
- Jó.- felelte, majd fogta magát, s kiment a lakásból.