VERGIL JACE WHITNEY

Remélem, a pokolban meleg van,
Remélem, a sátán majd megtorpan
Mikor szemembe nézve önmagát,
Szépnek találva, szíve fellobban.

Ez volnék én

Teljes név: Vergil (csak így lazán)
Kor: 21 év
Nem: férfi
Születés: 1992. július 2. Amsterdam
Play by: Mat Gordon
Titulus: Half Blood Prince
Csoport: Mortal Démon
Képesség: Auralátás - Ezzel a képességgel az angyal / démon észlelni tudja azokat az „aurákat”, amelyek a halandókat és a természetfeletti lényeket egyaránt körülragyogják. Ezek a fényudvarok váltakozó színfoltokból állnak, amelyeket csak kellő gyakorlattal lehet megkülönböztetni egymástól. Még a legegyszerűbb személyiség aurájában több színárnyalat váltakozik, az erős érzelmek dominálnak, a pillanatnyi benyomások vagy a komoly titkok pedig sávok vagy örvények formájában cikáznak végig a kavalkádban.
A színek a személy érzelmi állapotával együtt változnak és állandóan táncoló mintákba olvasztják az új hangulatokat. Minél erősebb a kérdéses érzelem, annál erősebb látható az árnyalata. A képzett angyal / démon már az „alany” aurájának áramlásában megjelenő színekből is rengeteget ki tud következtetni.
Az Auralátással az érzelmi változások mellet a természetfeletti lények jelenléte is felfedezhető. Az Angyal aurájában a színek élénkek ugyan, de sápadtak, Az Ősök aurája elfojtott varázserőtől recseg és repedezik, a Démonok fényudvara meglepően fényes, majdhogynem viharosan örvénylő, a Mortalok aurája haldokló gyertyalángként, görcsösen remeg, a halandókat pedig szivárványszerűen kavargó ragyogás veszi körül.
Ez is jó képesség, ámbár a szerencsésnek, aki ezt a képességet kapja, bizony meggyűlhet a baja a színekkel.
Félelem – Narancs,
Agresszió – Lila,
Düh – Vörös,
Keserűség – Barna,
Nyugalom – Világoskék,
Jó szándék – Rózsaszín,
Óvatos – Levendula,
Depresszió – Szürke,
Sóvárgás és bujaság – Mélyvörös,
Gyanakvás – Világoszöld,
Irigység – Sötétzöld,
Izgalom – Lila,
Nagylelkűség – Rózsaszín,
Boldogság – Cinóber,
Gyűlölet – Fekete,
Idealista – Sárga,
Ártatlanság – Fehér,
Szerelem – Kék,
Megszállottság – Zöld,
Szomorúság – Ezüst,
Gyanakvás – Sötétkék


Becenév: Ne merj becézni!
Szeret: Az italt szeretem, de más nem igen.
Nem szeret: Az angyalokat, az emberek, és minden jó dolog
Kinézet: Tükör elé állva azt mondanám jól nézek ki, de "nem" vagyok egoista. Néha kondi terembe járok és izmaim, hogy kellően látszanak lovaglással segítek rá, furcsa mi? Szeretek elegánsan öltözni, hajam mindig rendezett, gleccserkék szemeim vidáman csillognak, és mókás néha gyermeki mosoly játszik ajkamon! Közel két méter magas vagyok, és volt aki már mondta, hogy köszöni nem kér pofont.
Jellem: Nőfaló. Így lehetne a leginkább jellemezni, minden más mellékes. Mégis nézzünk pár tulajdonságot, ami nem kevésbé fontos amellett, hogy a női nem rajongója. Határozott, mindig tudja, hogy mit akar. A céljait mindig eléri, így aztán mindig kitűz maga elé egy célt és mindig magasabbra akar jutni. Nincsenek barátai, csak érdekből foglalkozik mindenkivel. Nem bízik senkiben. Lobbanékony és szenvedélyes, mindig kimondja, amit gondol. Előbb beszél, aztán gondolkodik, de bocsánatot nem kér semmiért. Okos és ambiciózus. Arroganciája, ellenszenves viselkedése, tiszteletlensége és túlzott erőszakossága miatt sokan nem szeretik. A saját érdeke a legfontosabb, másokkal nem foglalkozik, átlép mindenen. Alattomos manipulátor. Már egészen kicsi korától arra nevelték, hogyan uralkodjon mások felett, hogyan irányítson másokat. Mindenkit a saját céljai érdekében használ, aztán eldob. Ugyanígy van a nőkkel is. Aki megtetszik neki, megszerzi, kielégíti vele a vágyait, aztán dobja őket. Nem neki való, hogy barátnője legyen, jobban szereti azokat a kapcsolatokat, amik csak a testiségről szólnak. Ennek ellenére nem tudnak neki ellenállni a nők, lételeme a csábítás, ez is egy cél, amit kitűz és megvalósít. Jobban szereti ésszel megnyerni a csatákat az ellenfelek ellen, de az erőszaktól sem riad vissza. Ha nem megy ésszel, akkor majd megy erővel.

Ez az én családom

Anya: Dahlia Whitney ×× 40 ×× Ember ×× Romlott
Apa: Damien Whitney ×× 120 ×× Démon ×× Tökéletes
Testvér/Testvérek: -
Egyéb hozzátartozók: Elena Hudson ×× 18 ×× Ember ×× Elég közeli

Ez az én életem
+18

Kezemben egy üveg whiskey-vel járom Amsterdam utcáit, már eléggé be vagyok csiccsentve ahhoz, hogy minden lánynak bókoljak, de ugyebár ez nem elég, néha egy két érintés is belemegy a dologba. Egy-egy korty ital és már meg is kapom amit akarok. Anyám összeállt egy démonnal és ennek iszom a levét, így lettem én félig démon. Szép sztori. Most egy igazán csinos fiatal hölgy mellett üldögélek, próbálom kitalálni, hogy mi a szíve gondja, persze az aurája mindent elárul róla, de nem fedem fel a titkát, arra várok Ő mondja ki, hogy megcsalták, ezért pedig dühös, és felejteni akar. Nem is telik bele sok idő, már nyekergi is azt amire kíváncsi vagyok. Nekem sem kell több, megérintem, az ölembe húzom, már falom is ajkait és nem érdekel, hogy egy játszótér kellős közepén akarom ezt a légyottot. Olyan érzéseket vetít felém, hogy szinte ledönt a lábamról. Akaratom ellenére plántálok ebbe a dologba többet, mint amit akarok. Elena, mint kiderült csak arra vár, hogy szeresse valaki, és megmutassa neki mi az igazi érzelem. Tőlem meg is kaphatja, és meg is adtam neki. A legrosszabb, hogy belezúgtam, fülig! Rossz, mert ember, megvetem őket, de jó is, mert ennyi nekem is jár, de sosem vallanám be. Már nem sok kell a kielégüléshez, mikor érces férfihang vág bele a dolgok közepébe. Kihúzódok Elenából, és villogó tekintettel Ádám kosztümben fordulok a zavarónk felé. Megvető arckifejezéssel nézek rá, testemmel takarva a nőt akin szintén egy darab ruha sincs. Villámgyors mozdulattal takarom be a zakómmal, miközben a másik kezem már lendítem a felénk jövő felé. Arccsonton találom és gúnyosan beszélek hozzá, ecsetelem, hogy milyen puha és nedves belül a nő, akit ő megcsalt, erre felbőszül, újra jön, ekkor én is bekapok egy jobb horgot, de kezemben már a whiskey-s üveg van, azt töröm szét a fején. Elena sikítása ráz ki az állatságból, de még mellbe rúgom a volt kedvesét, majd gyors felöltözés után karjaimba kapva a lányt, viszem a nem messze lévő lakásomig. Az ágyra fektetem, csókkal nyugtatom, látszik rajta, hogy fél. Percekkel később kopogtatnak az ajtón, tudom ki az, épp ezért lesz ördögi vigyor a képemen. Elenát intem, hogy ne mozduljon, azonnal jövök. Az ajtóban a vérző fejű hapsi áll, beront a házba, harci kiáltással, azt üvölti, hogy "Megdöglesz!" mire csak furcsán nevetve válaszolok. Megüt, erre felbőszülök, és nekirontok, fejét az előszobai tükörbe verem, az üveg csörömpölve törik szét, még pár helyen megvágva a betolakodót. A lány sikít, már tudom, hogy mögöttem áll, próbál megállítani, én pedig engedek neki. Ellököm magamtól a férfit, Elenát a karjaimba kapom, megcsókolom, a bocsánatáért esedezem. Aztán már nem érdekel semmi, ott d*gom meg a vérző volt szerelme előtt, bosszúból, dühből hagyom, hogy lássa az a szemét, amint volt kedvese, álmai nője az én karjaim közt esik szét az élvezettől amit nyújtani tudok neki. A lány aurája mélyvörös, látszik a szemében a vágy, biztonság érzetet nyújtok számára. Aztán egy olyan dolog történik amiről eddig álmodni sem mertem volna. Elena a fülembe súgta, hogy öljem meg a srácot. Óvatosan tettem le az előszobában, határozottan léptem a csávó felé és még egyszer ránéztem Elenára, nem akartam, hogy végig nézze, de ő már mögöttem állt. Bújt hozzám, átkarolta a derekamat, és annyit mondott "Tedd meg Vergil!", ez volt az utolsó csepp a pohárban, minden előrejelzés nélkül téptem ki Franco szívét. A vére szét fröccsölt, de én úgy álltam, hogy Elenát ne szennyezhesse be, ekkor a lány maga felé fordított és úgy csókolt ahogy még egyik partnerem sem. Pillanatok múlva az ágyban voltunk, ismét kielégítve a másikat, testileg és lelkileg is eggyé váltunk. Elena nem romlott, csak engem féltett, mert ismerte Francot... akiről kiderült, hogy nem is ember, mint én azt hittem egész eddig... Démon volt...

Jó látni, hogy ki az oldal első fél démona Tetszett amit írtál. Remélem boldogok lesztek Elenaval. A foglalókat elintézted, így már nincs igazán mit mondanom